A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. januárinál 0,3 százalékkal nagyobb volt.

A KSH tájékoztatása szerint az első becslésben közölt februári számokhoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

Az ipari export volumene 2,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,4 százalékkal, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 42 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 12,2 százalékkal, a feldolgozóiparé 11,0 százalékkal visszaesett tavaly februárhoz képest - közölte a KSH.

Az iparon belül döntő, 98 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,0, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 18,3, a csekély súlyú bányászaté 26 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 7,5 százalékkal meghaladta februárban az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,6 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 47, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 22 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,5 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból több mint 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az egyaránt csökkenő hazai és külpiaci eladások miatt. Csak két alágazatban nőtt a kibocsátás: az édesség- és a készételgyártást is magában foglaló egyéb élelmiszer gyártásában 3,6, a dohánytermék gyártásában 7,7 százalékkal. A legnagyobb, 22 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 14,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi 8 alágazatban 3,7 és 43 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 16,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 14,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. februárinak kevesebb mint felére zsugorodott.

Tavaly április óta tart a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában: februárban 23 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős

A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt, 5,5 százalékkal az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal Észak-Magyarországon esett vissza a volumen, a többi régióban 0,2 és 10,2 százalék között.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,4 százalékkal kisebb volt a 2022. februárinál. Az új belföldi rendelések 10,3, az új exportrendelések 4,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány február végén 2,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Január-februárban az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az összes értékesítés 58 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,1, a 42 százalékot képviselő hazai értékesítésé 14,4 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipar 13 alága közül 6-ban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többiben 0,5 és 35 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, míg a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 13,3 százalékkal bővült.

Az építőipari termelés volumene az idén februárban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 11,8 százalékkal csökkent, a januárihoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 1,9 százalékkal nőtt.

A KSH közleménye szerint a csökkenésben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 8,8 százalékkal, az egyéb építményeké 17,7 százalékkal esett vissza a tavaly februárihoz képest.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,7, az egyéb építmények építésében 19,8, a speciális szaképítésben 15,7 százalékkal kisebb lett a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 44,4 százalékkal, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 36,6 százalékkal, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 49,7 százalékkal esett vissza a tavaly februári, magas bázishoz képest.

Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 25,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 33,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az év első két hónapjában az építőipari termelés 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.