Jelentette ki vasárnap Chicagóban, a NATO-csúcs megnyitásának napján Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára.

Francois Hollande francia elnök pénteken a Fehér Házban erősítette meg az őt fogadó Barack Obama elnöknek, hogy tartja magát választási ígéretéhez, és hogy a francia harcoló erők kivonásának határideje „nem lehet alku tárgya".

„Nem fogjuk siettetni a kivonulást. A célunk, a stratégiánk és a menetrendünk változatlan marad" - fogalmazott Rasmussen.

Rasmussen úgy nyilatkozott, hogy nem lepte meg Hollande döntése a 3500 fős francia kontingens kivonásáról, és hozzátette: az új francia vezető felajánlotta, hogy más módon támogatja a NATO az afganisztáni erőfeszítéseit. A főtitkár szerint az Hollande-terv „nagyon is összhangban áll" a NATO elképzeléseivel, miszerint a harci feladatokat fokozatosan az afgán biztonsági erőknek adják át, 2014 december 31-ig.

„Mindez koordináltan, a szövetségen belüli konzultációk alapján történik majd. Biztos vagyok benne, hogy a koalíción belül fenn fogjuk tartani a szolidaritást" - mondta.

A NATO-főtitkár a csúcsot megelőző napokban adott nyilatkozataiban derűlátóan nyilatkozott arról, hogy a nemzetközi közösség a szövetség vezette erők kivonulása után is folytatja az afgán biztonsági erők finanszírozását.

Rasmussen kijelentette, hogy az afgán erők támogatása kevesebbe kerül, mint a NATO-erőknek az országban történő állomásoztatása. A szövetség főtitkára hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek általános felelőssége és érdeke, hogy az afgán erők 2014 után képesek legyenek teljes mértékben biztosítani az ország biztonságát, és elejét venni annak, hogy ott a terroristák ismét hátországot tudjanak kialakítani maguknak.

A NATO azt tervezi, hogy harcoló erőit a 2014-es afgán elnökválasztásig a dél-ázsiai országban állomásoztatja majd, de 2015-ig kivonja őket.

Nem várható megállapodás

Nem várható, hogy a NATO vasárnap kezdődő, kétnapos chicagói csúcstalálkozóján megállapodás születik arról, hogy Pakisztán újból megnyissa az általa lezárt, Afganisztánba vezető utánpótlási útvonalakat - erősítették meg a tanácskozáshoz közeli források.

A megállapodás fizikai lehetősége is meghiúsult, miután szombaton lemondták Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és a pakisztáni elnök, Aszif Ali Zardari találkozóját, mert az utóbbi repülőgépe késve érkezett Chicagóba. A tanácskozás sűrű menterendje miatt újabb időpontot nem sikerült egyeztetni és Zardarit Barack Obama amerikai elnök sem fogadja majd, aki az egyetlen kétoldalú találkozóját Hamid Karzai afgán államfővel tartja a „szeles városban". Zardari és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter megbeszélése ugyanakkor elvben még lehetséges.

Iszlámábád azt követően zárta le az Afganisztánba vezető szállítási útvonalakat a szövetség előtt, hogy a NATO egyik novemberi légicsapásában 24 pakisztáni katona életét vesztette. Az incidens miatt tovább romlott az Egyesült Államok és Pakisztán viszonya, amelyet Oszama bin Ladennek az amerikai kommandósok általi, abbottábádi likvidálása már súlyosan megrendített. A tilalom következtében a NATO-parancsnokok csak igen költséges alternatív útvonalakon tudják eljuttatni csapataikhoz az utánpótlást.

Az Obama-kormány bízott benne, hogy a csaknem féléves tilalom után az útvonalak újbóli megnyitásáról szóló megállapodást vasárnap vagy hétfőn sikerül tető alá hozni. John Allen tábornok az afganisztáni NATO-erők parancsnoka kijelentette: biztos benne, hogy az egyezség létre fog jönni.

„Azt, hogy ez napok vagy hetek kérdése, nem tudom" - mondta Allen.

MTI / mno